Második állomás a Stoner.blog 3. születésnapi bulija...A „Kilenc” Ott volt az R33-ban…

    Már amikor nyáron körbetelefonált a szervező Béci, hogy szeretne egy ilyen bulit összehozni, és mit szólnánk hozzá, ha játszanánk is… na már akkor nagyon vártam… Ráadásul ötletből kombinálás lett, hogy a stoner.blog 3 éves szülinapi partija is egybe lesz szervezve ezzel… Elkezdtek szállingózni a zenekar nevek, és kezdődőt erősödni, hogy nagyon változatos, ütős este várható…

   Jobb helyszín meg nem is lehetett, volna alkalmasabb, mint az R33-om… Hihetetlen rugalmasság és pozitív hozzáállás látszódott már akkor, amikor a koncert napján előbb érkezve elkezdtük építeni a helyszínt… (külön köszönet Gulyás Petinek az egész napos segítséget!) A pultos lányok már azzal nyitottak, hogy stílushoz illően egy Sasquatch számmal könnyítetek a beállás szüneteit, a bepakolást… és ezt a jó szokást megtartották… Nekik is köszi! 
És amikor a Burnirng Full Throttle megkezdte a cumók tesztelését, elkaptam egy ilyen beszélgetést tőlük a zene hallatán, hogy: "- Megnyitom a másik sörcsapot is, mert ma azt hiszem sok sört fogunk csapolni”…Hát így is lett…

 Olyan fél 7 körül kezdett az Aiwass vezette az Urania a műsort, akiknek ebben a formációban ez volt az első élő fellépésük… Rajongó létemre én az Ő szereplésüket vártam a legjobban a fellépők közül, mert nagyon kíváncsi voltam, hogy visszaadják-e azt a hangulatot, amit a stúdió felvételeiken kaptam...
Nem lett cizózás mert egyből a Stonerose-al nyitottak és ezt az ütőképességet vitték tovább…Láthatóan jól esett mindhármuknak, hogy meglehet mutatni, hogy élőben is jó az Urania: Odabasszos dob, búgósbasszé, és elvont gitártémák! Várom a következőt!

A következő zenekar a Dűne volt, amiben én is tevékenykedem, így értékelését most meghagyom másoknak. Az viszont tuti biztos, hogy a zenekar és Én veszett jól éreztük magunkat! Köszönjük mindenkinek még egyszer, hogy végighallgattak minket, valamint Ferinek és Bécinek a segítséget!

A sorban következő csapat a Spacedust volt, amiben a stoner.blog egyik tagja FIDutchman gitározik…a Queens of the Stone Age- Avon című számával nyitották a blokkot, viszont egy jó nagy adag saját rezgetős számaikból is hoztak…Többek között az Asteroid ami, a fő kedvencem tőlük…igazi Űrbemászó csillagport szóró zene…

A másik oszlopos stoner.blogos Rico, Head for the Sun nevű csapata készült szintén saját, és feldolgozásokkal  egyaránt…Többek között a volt Spiritual Beggars, a Slo Burn  is… (A Pilot of Dune-nek én kifejezett én örültem, biztos véletlenül)…Az énekes stílusa a The Cult-os, Ian Astbury-re hasonlított, ami teljesen passzolt Rico pontos de annál koszosabb riffje alá… Még vendég játékos is volt a Stonedirt-ös Balu személyében... 
 Jobban szokottabbak voltak, mint amikor a Gőtében hallottam őket elsőnek, bár itt a körülmény is „barátibb” volt! Kíváncsian várok egy teljes estés saját számos műsor is tőlük…

Na a számomra „főzenekarként” várt Buring Full Throttle műsorán tomboltam a legjobban…A száguldás szerelmeseinek ott állva is olyan utazás volt elérhető általuk, mint ha egy újonnan gyártott nyers hangú Ford Mustang belsejében lennék letolt ablak mellett, száguldva egy pont felé… Kicsit talán élesebben szóltak a szokottnál de ez se zavart senkit…

Twin Cobra-val legelsőnek a 1000Moods koncerten találkoztam, és nekem már ott nagyon megtetszett a pontos, erőteljes dob-basszus kombó, az elszállós gitártémák, ami fölé bekúszik dallamos énektéma egységesítve az elsőnek zsizsinek tűnő döngölést… hajrás…

A metálosabb hangvételű műfaj kedvelőinek is akadt szereplő a Stonedirt frontvonaláról...Lehetett csipegetni, hajsöprésseléssel egybekötve… A legtöbben talán rájuk voltak kíváncsiak…nem véletlenül, persze hiszen ebben a műfajban kevesen nyomulnak ilyen jól…

   A szolnoki Fiktívet még élőben nem volt lehetőségem látni, de most pótolva ezt nem csalódtam… már kezdődőt azzal, hogy magyarul írják szövegeket…Gyula egyedül viszi az ének és gitár szerepét, és ez nem megy egyik rovására sem…jó kis smirglis hangja van…A kétPés ritmusszekcióból, a dobos Peti a  vidám színesítő játékos a csapatban, amit teljesen kiegészít a magas termetű szintén Péter basszeros, aki a szakálla alatt néhol csukott szemmel pengetett…Ők is követésbe maradnak…

A következő vidéki sztónerek a szegedi Barbears-ék voltak, akiket már csak a kitartóbbak láthattak. Bár szerintük nem szóltak olyan jól, mint szerették volna, Én végig bólogattam az egészet…Az énekes meg akkora show-t formált a színpadon, és színpad előtt a táncával, hogy nem csak a közönséget de még a zenekart is elszórakoztatta…Még a dobos mögé is bemászott és kalimpált szint kézzel-lábbal, mindezt persze az eléggé tekintélyt parancsoló termetével. A Clutch feldolgozás is kifejezetten jó volt, mert kevés olyan torkú énekes van, aki élvezhetően tudja vissza adni a témákat… na itt sikerült… láthattuk, hogy kell igazán „Bármedvénként” szórakozni! 

Ami biztos, miután  szinte végig ott voltam, összességében mind a közönség mind a zenekarok faszányosan érezték magukat… És született egy olyan baráti közösség, amit már nagyon hiányoltam… 
Szeretném megköszönni mindazoknak, akik részévé váltak ennek az eseménynek, azzal hogy eljöttek! Ahogy hallottam tavasszal készül egy hasonló fesztivál, és a mindenki már most tekintse meghívottnak magát...
És azoknak is van jó hír akik lemaradtak az eseményről, hogy lesz hang és képanyag! Tehát visszanézhetik a nevesebb eseményeket…