2012. január 18., szerda

"Az értetlenül néző közönség soraiban ott állt Puskás Öcsi bácsi is"-Interjú az Igor zenekarral!

Interjút készítettünk a szigorú hangvételű
Igor zenekarral!

Mikortól kezdtetek el együtt zenélni?
MRC: 1996-ban Jászberényben kezdtük el a bandát Busman néven, ugyanezzel a felállással. Később lett csak Igor a nevünk, amikor Csala „Srég” Berci beszállt hozzánk üvölteni. Ő azóta nem tagja a zenekarnak, Póval óbégatunk már csak.
Pó: 1996-ban már együtt próbáltunk ugyan, de mi Ördivel a pincében nyomtuk, MRC meg a felettünk levő szobában akusztikus gitáron, mert nem volt még villanygitárja, tehát csak ő hallotta mindhárom hangszert együtt az elején. Így legalább elmondhatom, hogy 1996-ban már torzított bőgővel nyomtam. MRC Metal Zone-ját (már volt két torzítója, de gitárja még nem) kötöttük a Jolana Galaxis Bass-em és a Videoton rádióerősítő és hangfalai közé. Természetesen több pár hangfalat kinyírtunk így.
Mi volt idén a legnagyobb lépés a zenekar életében?
MRC: Két nagyobb idei lépést lehetne említeni. Az egyik az első, Igor néven megszült anyagunk, a HE megjelenése, amely leginkább régi dalokat tartalmaz és egy viszonylag újabbat, és kurva jók a visszajelzések mindenhonnan. Ezúton is szeretnénk megköszönni nektek, hogy közzétettétek!
A másik „lépés”  pedig az, hogy egyre jobb koncertjeink vannak. Szekszárdon, Szegeden Nyíregyházán meglepően jól fogadtak minket, nagyon hálás  és lelkes közönségnek játszottunk, de az amerikai Saviours zenekarral is megtisztelő volt játszani Budapesten. Közvetlen, kedves srácok.


Mik a tervek a jövőre nézve? Felvételek, új számok esetleg várhatóak-e?
MRC: Nem igazán foglalkozunk a jövővel, nincsenek előre felállított terveink, írjuk a számokat, és ha kellőképpen kiforrnak, rögzítjük őket. Közben pedig koncertezünk.Márciusban felvesszük a következő  EP-t, szintén az egri Standing Waves stúdióban.
Pó: Fontos részét képezi a 2012-es évnek, hogy áprilisban és májusban egy-egy új Igor baba fog születni, így 5-re nő a gyerkőcök száma.


Mit gondoltok a Stoner-Rock-ról mint zenei irányzat, Magyarországon lehet számolni a virágzásával?
MRC: Őszintén szólva egy kicsit homályos számomra, hogy mit is takar ez a gyűjtőnév tulajdonképpen. Ahány ember, annyiféle meghatározással lehet találkozni. Rengeteg bandát alaptalanul idesorolnak, de egyébként a skatulyázásnak nincs is különösebb jelentősége.
Szerintem virágzásról nehezen lehet beszélni egy ennyire rétegzenéről, de tény, hogy egyre többen érdeklődnek a „stoner” bandák iránt. Ahhoz, hogy igazán kibontakozzon, elsősorban a tinédzserek körében kellene elterjednie, azonban ezt a fajta muzsikát nehéz lenyomni a tizenévesek torkán (persze megfelelően pénzelt marketinggel nem okozna gondot), mert feltételez egyfajta „érettséget”. Meg hát nem is az a kimondottan rebellis zene; nélkülözi a felszínességet, és sokkal inkább a fanatizmus, a laza hangulat, a riffek és a zene szeretete áll a középpontban. Nekem legalábbis ezt jelenti a stoner. Másnak meg inkább a sivatag/generátor/fű/fuzz/verdák..stb kombinációját.Bár magunkat nem tartom stoner bandának, remélem, hogy itthon nem fog kihalni ez a vonal, mindig meglesz a parányi tábora, csak vigyázni kell rá. 


Melyik koncert volt eddig a legemlékezetesebb a zenekar életében? (saját, vagy kedvenc zenekarotok koncertje)
Pó: Úgy gondolom, hogy a legemlékezetesebb koncert, amin nézőként mindhárman ott voltunk, a 2002-es Two Days A Week fesztiválon Bécsújhely mellett a főzenekar Korn koncertje volt, még az erdeti felállásban, az akkor még friss The Untouchables lemezzel. Szerencsére régieket is nyomtak. A saját koncertek közül talán a tavaly év végi szekszárdi és nyíregyházi bulikat emelném ki.
MRC: Meg pl. a Biohazard, Sick of It All, Entombed koncertek! Jajisstenem, de jók is voltak!Aztán a Pantera/Sabbath koncert, Neurosis, Pain of Salvation, Haunted, Metallica, Disfear, Living Colour, Converge, Dillinger Escape Plan, NOFX, Prong, Machine Head, RX Bandits… áh, rengeteg volt.
Ördi: Saját zenekarok bulijai közül említhetném a Something Against You 2007-es Halloween-i buliját a Kultiplexben, ahol Ku Klux Klán jelmezben léptünk fel, vagy az első Mannheim-i koncertet, ahol Kobera (Kobera Gábor szóló(!)gitár) annyira beszittyózott, hogy a földhöz vágta a gitárját, ami a nyakát szegte, ja és az estét Borics úr (Borics Attila későbbi ritmusgitáros) koronázta meg azzal, hogy egy szál faszban énekelte el az aznapi Circle Jerks feldolgozást. De a Red Line Offside-dal is voltak emlékezetes bulik – csak hogy egy negatív példát is említsek – amikor Kecskeméten 5 embernek játszottunk, akik közül 3 részegen aludt, és végül én konferáltam fel a számokat a pergőmikrofon segítségével. A kedvenc bandák közül felejthetetlen a Death By Stereo első európai turnéja a Good Riddance-szel, amit a prágai állomáson volt szerencsénk elcsípni. Akkor még csak az első két – munkásságuk legzseniálisabb, és sajnos azóta is fölülmúlhatatlan – lemezük jelent meg, amelyről a legjobb dalokat játszották. Egy kis klubban játszottak, abszolút közvetlenek voltak, Efrem, az énekes mindenki szájába tolta a mikrofont, aki legalább egy szót is ismert a nótákból. Még ma is beleborzongok. Persze isteni volt a Mezőtúri fesztiválon átélt Entombed, meg utána a Dürer kistermében a bulijuk, amiről a jegyet a mai napig a pénztárcámban őrzöm. De említhetném a Süss Fel Nap-ban fellépett Trial By Fire-t is, akik ismeretlenül, egy tökéletesen megírt hardcore/punk nagylemezzel a hónuk alatt toltak egy hihetetlenül energikus, és emlékezetes show-t. Na jó, itt asszem megállok, mert ez a téma kifogyhatatlan, én meg mindjárt sírok J


MRC: Ha már Ördike megemlített más saját zenekarokat is, akkor én is. A Haw zenekarral rengeteg felejthetetlen élményben volt részünk, nem is sorolnám fel őket, annyi volt. De én is abbahgyom, mert nekem is sírnom kell. J

Hol lehet látni/hallani titeket legközelebb?
MRC: Budapesten a Minden Igaz fesztiválon játszunk február 10-én, a következő bandák társaságában: Harvester, Don Gatto, Corrodal, Dirty Dawn. Ezt követően pedig 18-án Bécsben, az Escape Metal Corner-ben játszunk a Lowbau, a Res. 42 és a Magma Rise zenekarokkal.

Mi volt a legfurcsább hely, ahol felléptetek?
Pó: Maga a helyszín nem volt furcsa, de az apropó egyértelműen a legfurcsább bulinkká teszi azt, amikor 1998-ban az egyik (akkor még létező) párt jászberényi kampányzáró rendezvényére kértek fel minket játszani, ugyanis a kezdetben rivális, de ekkor már haver zenekar gitárosának faterja volt akkoriban a megyei országgyűlési képviselőnk, aki régen dobolt is. Valahogy jó ötletnek tartották, hogy mi is játsszunk. A másik zenekar igyekezett kommerszebb műsort összerakni, de mi megmondtuk előre a szervezőknek, hogy csak akkor játszunk, ha nem kell olyat csinálnunk, amit nem szeretnénk. Így hát elnyomtunk egy Sepultura, egy Biohazard és egy Dawncore feldolgozást az öltönyösöknek. Az értetlenül néző közönség soraiban ott állt Puskás Öcsi bácsi is, így elmondhattuk, hogy egy világklasszis is látott minket. A saját számokig nem jutottunk el, mert a Dawncore nóta közepén a hangosítók kirángatták a kábeleinket az erősítőkből és finoman szóltak, hogy „Elég volt, fiúk”. Eredetileg az volt a terv, hogy a Hősök terén is játszunk rá egy-két héttel az országos rendezvényen, de furcsa módon az végül is nem valósult meg.


MRC: Úgy teljes a sztori, hogy volt azért egy nem akármilyen vendégünk a színpadon is. A gimink technikusa, aki jó cimboránk volt, már elég mámoros állapotban kitalálta, hogy ő is szeretne velünk nyomulni, ha már ilyen megismételhetetlen a buli. Úgy nézett ki a dolog, hogy kért egy széket, egy basszusgitárt, és napszemüvegben, az ölébe fektetett gitárral szleppelgetett teljesen ritmustalanul, miközben mi kőkeményen nyomtuk az elitnek a HC/metált. Ja, és ragaszkodott hozzá, hogy mindenképpen mutassuk őt be a prominens publikumnak: „A vendégünk nem más, mint Don Corleone!” Szürreális volt az egész, nagyon élveztük. Fuck the system! J


Hogy jött a Igor  név, és mit jelent igazából nektek?
MRC: Ez egy tisztességes keresztnév, semmi egyebet nem jelent számunkra.

Ki írja a szövegeket, és mért pont az angol nyelven. Nyitás külföldre, vagy csak így jobban jön?
Pó: A kezdetekben magyar szövegeink voltak és vagy Ördi írta őket, vagy ketten együtt hoztuk össze az ötleteinket. Aztán viszonylag gyorsan átváltottunk angol szövegekre, mert akkor ezt menőbbnek éreztük, aztán valahogy ez megmaradt. Mostanában Ördi és én kb fele-fele arányban írjuk a szövegeket. Most már el sem tudnám képzelni, hogy magyar szöveget írjak.

Milyen zenekarok, könyvek, események inspirálnak titeket?
MRC: Hosszú lista helyett inkább csak azt felelném, hogy a kemény zenekarok gyakorolnak ránk hatást, eseményeket illetően pedig leginkább az állatvilág történéseiből merítünk.
Pó: Szövegileg, ha lehet ilyet mondani, akkor impresszionisták vagyunk, általában elég spontán módon születnek a szövegek. Zeneileg tényleg nagyon nehéz lenne megmondani, mert nagyon széles a skála. Hogy ebből mi szűrődik ki a zenénken keresztül, nem szeretnénk és nem is tudnánk könnyen behatárolni. De a legtöbb zenekar így van ezzel.
Ördi: Mivel dalaink nagy részét én írom, ezért kivédhetetlen, hogy az általam hallgatott zenék ne köszönjenek vissza némiképp a saját szerzeményekben. Igyekszem évekkel ezelőtt elfeledett lemezekről nyúlni, hogy ez ne legyen teljesen nyilvánvaló J Az általam írott szövegek pedig leginkább személyes jellegűek, igazából a mindennapjaink eseményeiből merítve. Azért MRC szövegírói munkásságát is meg kell említeni, hiszen az egyetlen sor, amit 15 év alatt sikerült összehoznia a következő volt (bocs, ha kissé pontatlanul idézek, de rég volt): „KURVA ANYÁD!” Végül nem használtuk fel. A Red Line Offside viszont annál inkább, mivel mindegyik lemezen volt legalább egy dal, amelyikben ez szerepelt J
Hogyan talált meg titeket ez a műfaj, hogy ezt játsszátok?
MRC: Mindenről a Guns N’ Roses tehet.
Pó: Milyen műfajt is játszunk? Ja, igen: Családcentrikus SludgeCore.
Ördi: Engem hál’istennek messziről elkerült a műfaj, nem is hallgatok stonert J

 Kedvenc színetek?
MRC: Ződ meg a fekete. Kemény amúgy ez a barátságfüzetes kérdés! hehe
Pó:  Azt hiszem, nekem is a zöld, bár lehet, hogy valójában a kék, mert színtévesztő vagyok.
Ördi: Barna, nem a kék … (kihagyhatatlan)


Jelenlegi tagok: 
- Szabó „Pó bácsi”  Péter
- Ördög „Ördi”  Gábor
- Szabó „MRC”  Márton
Köszönjük a válaszokat, és üdvözlet az újonnan érkező Igor babának!
-H-

Nincsenek megjegyzések: