Riport, beszámoló! Apey&the Pea, Let the Cigar Die -Szeged

Kaptunk egy informatív riportot a szegedi  Let the Cigar Die zenekartól, a Január 11-i buliról! 

A riportot készítette Bencsik Mónika! Köszönjük!

"Állkapocsszakító súlyosság 

A Rongy kocsma január 11-én keményebbre vette a figurát: két együttessel is megörvendeztették a stoner muzsika rajongóit. Elsőként a Let the cigar die, majd az Apey and the Pea lépett színpadra. Az LTCD most nem adott akusztikus műsort, cserébe két új saját számmal szakította le a jelenlevők arcát, így kiválóan megalapozta a hangulatot Apey-éknek.

Az Apey and the Pea 2009 óta zenél a jelenlegi felállásban, azaz Áron Andris "Apey" (ének, gitár), Prepelicza Zoltán (ének, gitár) és Makai László (dob). A srácok egy grunge-stoner irányvonalat céloztak meg, nem hiába: a tagok egy Pantera tribute zenekarban kezdtek, ebből vált ki az Apey and the Pea. A koncert után sikerült elkapnom Andrist egy rövid interjúra.

Mi a helyzet jelenleg a zenekarral?

Andris: Keményen tartunk előre, most csináljuk az első nagylemezünket. Vannak inspirációink: mindig is ahhoz tartottuk magunkat, hogy olyan zenét játszunk, amit mi is hallgatunk. Elkerülhetetlenek a hatások: mindannyian imádjuk például a Panterát, így most inkább ilyen stílusú a zenénk. Lehet, hogy később az Iron Maiden-t fogjuk szeretni, akkor lesznek Iron Maiden riffek a számokban.

Zoli: Azt azért nem hiszem. (nevet) Eredetileg az egész egy grunge-stoner keveréknek indult, amiből aztán egyre jobban kikopik a grunge. Ott van pl. a Better című számunk, az már nagyon kilóg azok közül, amiket most az új albumra csináltunk.

Andris: Úgy gondolom, átlépett a zenekar egy olyan szintre, ahol a grunge-ot már nem akarjuk játszani.

Milyen lesz az új lemez? 

Andris: Állkapocsszakítóan súlyos. Fele már kész van, a másik felét nemsokára felvesszük, legkésőbb májusra meglesz. 10 számot tartalmaz, stonerebb, de vannak doom hatások is. Lehet, hogy akik eddig szerettek minket, azoknak nem fog tetszeni, de az is lehet, hogy valakiknek most fogunk megtetszeni. Szerintem nagyon jó.

Hol lesz 5 év múlva a zenekar?

Andris: Nagyon remélem, hogy nem ebben a szobában! (nevet) Minden nagyképűség nélkül, szeretnénk kitörni és külföldön is fellépni. De úgy gondolom, ez nemcsak tőlünk függ: ha marad a jelenlegi gazdasági helyzet, akkor minden hiába. Az emberek nem hajlandóak több mint 1000 forintot kiadni egy koncertért, esetleg otthon letöltik az előadó albumát - így nehéz előrejutni.

Neked viszont nem az Apey az egyetlen utad.

Andris: Így van, csinálom mellette a Necksprain-t, a Trillion-t meg ezer mást, de ez így jó. Nem vagyunk sztárok, mi is dolgozunk a zenekar mellett, mindenkinek megvannak a saját feladatai. Én azért csinálom, mert nekem olyan a zene, mint a levegő: végleges függőség. Most volt egy olyan időszakom, ami 14 éves korom óta nem volt: egy éven keresztül nem zenéltem és nem írtam számokat. Nem volt jó, megőrülnék, ha nem foglalkozhatnék zenével. Úgy gondolom, hogy akkor kell valamit nyomni, amikor itt van az ideje. Most szerintem az Apey and the Pea-nek van itt az ideje, ezért zúzunk ezerrel"