A THE SHOTTERS nevű Spanyol stoner formáció zenészei a rock és metál zenek különböző stílusaiból verbuválódott össze. Egy olyan zenei vállalkozást képzeltek el maguknak, ahol a dalok eszeveszett ritmusban lüktetnek, tempósan száguldanak, a leg minimálisabb szünetnyi lélegzetvételekkel. 2009-ben rögzítették padló rock, azaz 'Rock Pedal To The Floor' címen első albumukat. Majd közel háromévnyi szünet után a lövészek előrukkoltak újabb albumukkal a Planet of the Black Sun-al. Az album hoz mindent, amit egy frankó stoner albumnak kell. A gitárok Sabbath iskolás torzított riffekkel, fuzzokkal, mindenki számára érthető, felesleges témáktól mentes stoner nyelven beszélnek, az ének pedig mintha maga a füstös Jézus hangja lenne. A nyitó Against the Storm egy lendületes, darálós stoner gyöngyszem, hihetetlen fasza énekkel. A gitár folyamatosan tolja a torzított vigyort az arcunkra a dob pedig kalapál rendesen. Néha becsússzanak egy-egy sivatagos, kavargós riffek, amik csak tovább magasztalják a dal hangulatát a sláger felé. És ez után jön a Satellite. Még hogy az első dal a sláger, ugyan! Ez a dal úgy rúgja őt seggbe, hogy csak les a fejéből. A Statellite rúgja, marja, harapja a riffeket, ropogtatja a groove határait. A Desert Sun egy kellemes sivatagos hanggal jön, majd forgó szélként pörög fel és a végére lecsap egy erősen fej le tépős homok viharral. A következő két dal a Tell Me és Fuel Aeter nem egy sietős, de annál kapatosabb C.O.C.-s hangulattal megjáratott dal. Van bennük valami hipnózis, egy átmenet a sivatagos hangok és a mélyebb doom röfögések között, amitől el lehet révülni rendesen. Fate visszarugdos minket a megszokott pörgős, száraz riffek mederébe, kihasználva egy teljes mélyre hangolt ritmus palettát, áramoltatva a masszív, nehéz tempókat. Majd megbélyegez minket a törött csontok Broken Bones átka, velős, erős ropogásaival. Blasted Out Bullet alatt pedig egy mély doomos sivatagból fakadó enyhén slide szólós örvénylésbe kerülünk, megpakolva mocsaras szaggatással. Ami egy fajta delejes hipnózisban hagyva újra lecsap a végére. Mitől révületünkben meg tanulunk vízen is járni Walking on Water. De ez nem is csoda, hisz lassan lüktetve lebegtetnek az egymásra gördülő riffek, és az ének változatos dallamai. Az biztos, hogy remek 9 dalt lőttek ide nekünk ezek a Spanyol gyerekek. És nem is akárhogy, egyenest a közepébe!
Tagok:
Vizen,
Carlos,
Dani,
Marcos
Infók:
By Armand - Hands Of Doom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése